Unortodox nemzetbiztonsági kockázat a külföldről támogatott civilek miatt?

A külföldi beavatkozók vagy a törvényjavaslat benyújtói ostobábbak, ha éppen a civileket tekintik az idegen érdekek alkalmas érvényesítési eszközeinek, akikkel fokozottan veszélyeztethetik hazánk nemzetbiztonságát és szuverenitását? A nemzetbiztonság garantálása a mindenkori hatalom dolga. Amennyiben most úgy látják, a hazai és a nemzetközi helyzet megkívánja a szigorítást, igazuk lehet. Szigorítsanak, de ésszel és tisztességesen!

A pancser kapkodás és a nemzet hatalmi célú félrevezetése is rombolja a nemzetbiztonságot, a tartós és egyre kiterjedtebb félrevezetés pedig a nemzetre és a félrevezetőkre nézve is kiszámíthatatlan következményekkel járhat!

A tervezett törvény az indoklásával ellentétben egyáltalán nem alkalmas arra, hogy általa a nyilvánosság átlássa, milyen szervezetek, milyen érdekek mentén kívánnak hatni a magyar államra és egyes polgárai véleményére, magatartására, hiszen a tervezet szerint nyilvánosságra hozandó adatok (pénzösszegek és a támogató név- és címadatai) a célok tekintetében nem adnak semmilyen újabb meggyőző támpontot.

A civilek iránti bizalom rombolására, annak a pártok iránti közbizalomhiány szintjére züllesztésére azonban nagyon alkalmas a tervezet. Annak elérésére, hogy ne a pártok tevékenységét nézzük mind gyanakvóbban, hanem inkább a civil szóhoz kötődjenek olyan fogalmak, amelyek a korábbi muszkavezető, náci kollaboráns, törökbérenc stb. jelzőkre emlékeztetnek.

Sajátos, hogy a törvénytervezet szerint az új törvény hatálya nem terjed majd ki többek között azokra az egyesületekre, amelyek nem minősülnek civil szervezetnek. Ezek között leginkább éppen a pártokat illene említeni, amelyek jogilag az egyesület egyik különös formájának számítanak, de a tervezet valamiért feltűnően ódzkodik attól, hogy a pártok szóba kerüljenek. A tervezet a párt szót nem is tartalmazza.

Vajon miért nem?

Talán nem leginkább a pártok azok a sajátos egyesületek, amelyek az állam egész életére, ezen belül a nemzetbiztonságra is a legnagyobb befolyással rendelkeznek?

Gondoljuk át józan ésszel, mi lehet veszélyesebb adott esetben a nemzetbiztonságra a felsoroltak közül:

- a külföldről támogatott párt (a hatalmi pozíció mértékét is figyelembe véve),

- a külföldről támogatott pártalapítvány,

- a külföldről támogatott legfontosabb közjogi tisztségviselők (mint Magyarország miniszterelnöke, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a köztársasági elnök, a Kúria elnöke, az országgyűlési képviselők, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész, a Médiatanács elnöke, stb.),

- a magyar mellett egyéb (sőt, ismeretlen) állampolgársággal is rendelkező közjogi tisztségviselők,

- a külföldről támogatott civil szervezet.

Érdemes megvizsgálni a listát abból a szempontból is, hogy a felsoroltakra a hatályos magyar jogszabályok szerint a mindenkori hatalomnak milyen közvetlen vagy közvetett ellenőrzési lehetősége, sőt befolyása van, lehet…

Amennyiben a nemzetbiztonsági indokok valóban komolyak, a külföldről támogatott civil szervezet megkülönböztetés mellett még sokkal indokoltabb bevezetni a külföldről támogatott párt, pártalapítvány, közjogi tisztségviselő megjelölést is.

Nemzetbiztonsági kockázatok csökkentéséhez sokkal fontosabb lenne azonban a parlamenti és önkormányzati képviselők, magasabb közjogi tisztségviselők esetében a mandátum feltételeként a kizárólagos magyar állampolgárság kikötése, vagy legalább a külföldi, vagy kettős illetve többes állampolgárság nevesített megjelölése is!

A pártalapítványoknál pedig a valóban civil szervezetektől való megkülönböztetés céljából (a sokat hivatkozott átláthatóság jegyében) be kellene vezetni a párt által alapított szervezet megjelölést is, kiegészítve az alapító párt mindenkori megnevezésével . Ezek ugyanis az adott párt érdekében közpénzeket kapnak és osztanak tovább az hasonszőrű szerveződések és közvetve a párthű magánszemélyek felé is.

Igen gusztustalan, és szintén a civil szervezeteket megbélyegző szándékra utal, hogy a törvénytervezetben írt pénzügyi határértéket a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni törvényben meghatározott összeghez vonatkoztatják.

Nem szégyellik a törvénytervezetüket az előterjesztők, és a párthátterük? Nem kellene visszavonniuk?

Bár a közvélemény a felelőtlenül hiányos közérdekű tájékoztatás miatt még nem tartja fontosnak, a szintén nemzetbiztonsági jelentőségű népegészségügy szempontjából legalább ennyire fontos lenne például a külföldi élelmiszerek megkülönböztető jelölése, és a bennük felhasznált alap- és adalékanyagok származási helyének kötelező elérhetővé tétele.

Ez az ismeret elősegíthetné, hogy az úgynevezett civilizációs betegségekben, köztük a már legalább hárommilliónyi allergiában érintettek száma hosszú távon ne növekedjen, később esetleg még csökkenhessen is.

Az ilyen és hasonló ismeretek talán fontosabbak, mint hogy néhány, esetleg valóban nemzetbiztonsági kockázatot jelentő civil szervezet okán minden külföldről is komolyabban támogatott civil szervezetre velük összemoshatóan megbélyegző megjelölést kényszerítsenek.

Budapest, 2017. április 10.

Pós Péter elnök